ban egyetért a várossal. A város sérelmeit 9 pontra osztva közli az uralkodóval. Ezek közül nem helyesli a Fánchy Borbála törvénytelen adóztatásának folytatását. Egyetért a várossal, hogy az itt élő nemesek is vegyenek részt a török adó fizetésében. Javasolják a várhoz történő darabontszolgálat eltörlését, és az arnóthi földesúri tisztek felszólítását a jogtalan vámszedés megszüntetésére. El kell törölni a szüret idején szedett pecsétpénzt, nem szabad engedni, hogy a szüretről jövőktől a vár darabontjai bort vegyenek el, és a bortized szedésénél is szabályosan kell eljárni. Ezekben a pontokban tehát a kamara is megszüntetni javasolja Fánchy Borbála visszaéléseit. Viszont más pontokban Miskolc kérését nem fogadja el. A város határában álló malom és szőlők visszaadását nem helyesli. Ezeket Balassáné eladományozta. Noha az adomány érvényét a kamara sem ismeri el, megállapítja, hogy a malom háramlás címén a várra szállt vissza, a szőlők pedig egy oltárigazgatóság javadalmához tartoztak, tehát ezeknek és nem a városnak kell visszaadni. A vár bormérési joga ellen is panaszt emelt a város, hiszen ez sértette a zömében szőlőtermelő lakosság érdekeit. Bár a kamara elismeri a város jogait, mégis, mivel ez a vár egyik jelentős jövedelme, az eddigi szokás mellett marad, azzal azonban, hogy évente egy ideig biztosítani kellene a polgárok szabad bormérési jogát is. Panaszt emeltek a különféle iparosok is. A mészárosok kérték a Balassa által behozott új mérték kisebbítését. Itt a kamara annak megvizsgálását javasolja, hogy nem volt-e az új mérték mégis ésszerű. A vargák, szabók és kovácsok a vár számára szolgáltatott ingyen munkák megszüntetését kérték. Ezt a kérdést Pozsony is igazságosnak tartotta, sőt crudelitasnak, kegyetlenségnek bélyegezte az eddigi rendszert. Miskolc zsellérlakossága a királyi biztosok előtt a Balassa idején behozott jogtalan robotterhek ellen tiltakozott. Bár a kamara is elismerte ezek jogtalanságát, mégis a zsellérek cenzusmentességére (földesúri adó) hivatkozva, a robotteher részbeni fenntartását javasolja.
Igen sok egyéni sérelem merült fel Fánchyék ellen. Izkora Márton, Miskolc bírája,4 Balázs deák, Teyfeles Gergely, Kovács Domokos, Bak János, Bontha Máté, Wy Pál, Köss Ferenc, Lazlo Albert,5 Kassai Jachy Lőrinc, Seraphin Kristóf és Gombos Pál a földesuraság által elrablott ingóságok és pénzek megtérítését kiérik. JÉrdekes, hogy a két utóbbi egyébként a földesúr szolgálatában állva, tőle bőkezű juttatásokban részesült, sőt, nyilván annak közbenjárására, nemességet is kapott. Izkora, Balázs deákkal, Teyfelessel és az itt nem szereplő Wyncze Mártonnal azért szenvedett az úrnőtől, mert mint városi bíró és esküdtek, a város panaszait eljuttatták a királyhoz. A kamara ezekben az ügyekben nem javasolja a kártérítést, szerinte a károsultaknak a Balassa- és a Fánchy-családon kellene igazukat keresnie. Ennek nyilván nem sok eredménye lett. Pedig olyan is volt köztük, mint Köss Ferenc, akinek nemcsak három hordó borát rabolta el Fánchy asszony, hanem fiát is börtönbe vetette, ahol meg is halt. A kamara szerint Balassáné a „kegyetlenségéért az Isten úr előtt fog számot adni", tehát intézkedésre szükség nincs, a bor ügyében pedig forduljon az örökösökhöz.
Más volt a helyzet akkor, ha a földesúr valakinek ingatlan vagyonát vette el. Fánchy asszony elvette a Thalpas-fivéreknek testvérüktől, Miklós paptól örökölt szőlőjét és Forgách Simonnak adományozta. Ugyancsak szőlőt, továbbá malmot vagy telket vett el Balogh Boldizsár és Kereztesi Syle István árváitól, Korosmas Andrástól és Lázló Mátyástól. Ezekben az esetekben a kamara a pa-
Részlet Miskolc város panaszából. 1563.
Panász kivizsgálását javasolja, azzal, ha a vád igaz, adják vissza az ingatlant. Olchváry Ferenc csabai birtokán Balassa Ferenc malmot épített a Hej őre, és most a birtokos a malom tulajdonjogát kérte. A kamara itt is kivizsgálást javasol, azzal azonban, hogy az ügy aktáit a királyhoz terjesszék fel. Miskolci Szőcs András és Kassai Farkas Boldizsár ügyét is meg kell vizsgálni. Ők azt panaszolták, hogy néhai György deák miskolci bíró a város szükségletére fordíttatta gyámjukkal az édesapjuktól maradt pénzt.
A földesurak a hű szolgálatokat meg is jutalmazták, azonban a birtokos változás a Balassa-szolgák kiváltságainak értékét megrendítette, és ezért sorra kérvényezték a királytól azok megerősítését. Kis Bálintot pl., aki saját költségén hússal látta el a. diósgyőri várat, Balassa adómentessé tette. Ebben az esetben a kamiara sem ellenzi a mentességét, ha Kis továbbra is ellátja a várat. Barbel Péter adómentes telket kapott Balassától, most pedig panaszolja, hogy el akarják tőle perelni. A pozsonyi kormányszék szerint az ügyet ki kell vizsgálni, és a telket vissza kell adni a jogos tulajdonosnak, ha az nem ő, ő viszont mindenképpen veszítse el mentességét. így járt Szabó János deák is. 1562-ben Fánchy Borbála magyar oklevélben az Ember György és Bontha Máté háza közt fekvő miskolci házát, és a Bábonyi Bércen és a Szent György hegyen fekvő szőlőit felmenti a földesúri szolgáltatások, alól, továbbá a Holt Sajóközben egy rétet is ajándékozott neki. Kérvénye ellenére mind a mentességét, mind pedig az ajándékba kapott rétet elveszti most. A diósgyőri vár őrsége, amelyet a király átvett szolgálatába, magyar nyelvű levélben kéri elmaradt fizetése meg
|
A DIÓSGYŐRI VÁR RONDELLA-ÁSATÁSA
181
Szerző
Véleménye a diósgyőri vár építéstörténetéről, koráról
A vélemény mire van alapozva?
Dobroslava Menclová 1958
Zólyom és Diósgyőr (majd Tata és Várpalota) mint a magyarországi várkastélyok egyik típusa — a Luxemburg-kori cseh várakkal azonos alkotási elvekből indulnak. A cseh típus mellett van egy pregnáns magyarországi típus, amely a XIV. sz. döntő jelentőségű hetvenes éveiben olyan építészeti szervezettel találkozott, amely a magyar várak térkiképzési fejlődésében a „szabályos négyszárnyú kastélyt" hozta magával. A homlokzatok burka egyöntetű, zárt belső udvar, négy vagy kettő hasábalakú torony a sarkokon, boltozott átjáró vezet az udvarba.
Összehasonlító tanulmány teljesen új analógiái vizsgálattal
Jelen rondellaásatás alatt végzett régészeti és építészeti vizsgálatok (1958—1959)
A sziklafennsík felhasználása bronzkori, vagy vaskori erődítés céljára. — Kőra-kásos fal- és fapalánkos erődítés a népvándorláskor végén (szláv?). — Az első falazott kővár, szabálytalan alaprajzzal, 1241 után (IV. Béla), ennek továbbépítése Ernye, majd Ernyefia István alatt (Castrum Nóvum), két vagy három toronnyal (Landeck, Arques, Wineck). — Nagy Lajos az Ernvégvárat lebontatja és felépítteti (Magister Amforosius) új kitűzés alapján a négy saroktornyos, szabályos alaprajzú várat (1343—1370). — Mátyás alatt építészeti belsők átalakítása (Kassai István). Beatrix reneszánsz márvány-ajtókerettel.
Régészeti és építéstechnikai
vizsgálat
KOMÁROMY JÓZSEF
No comments:
Post a Comment